Nyári nap alatt, a tengerparton,
Szkításom mély, mint az óceán.
Elkeseredettségem, mint a hullámok,
Törnek rám, s nem hagyják abba.
A napfény simogat, de a szívem fáj,
Az emlékek súlya alatt roskadozom.
A szellő hűsít, de nem enyhít,
Az elkeseredettség tüzét nem oltja el.
A homokban járok, lábnyomokat hagyok,
De a múlt szele elviszi őket.
A nyár illata betölti a lelkem,
De a szívem még mindig régi sebeket őriz.
A napfény simogat, de a szívem fáj,
Az emlékek súlya alatt roskadozom.
A szellő hűsít, de nem enyhít,
Az elkeseredettség tüzét nem oltja el.
A szkításom tánca, a parton végig,
Mint a táncos, ki elvesztette a ritmust.
A nyár dallama elhal a távolban,
Míg a szívemben csak a csend marad.
A napfény simogat, de a szívem fáj,
Az emlékek súlya alatt roskadozom.
A szellő hűsít, de nem enyhít,
Az elkeseredettség tüzét nem oltja el.
Nyári nap alatt, a tengerparton,
Szkításom mély, mint az óceán.
Elkeseredettségem, mint a hullámok,
Törnek rám, s nem hagyják abba.
A napfény simogat, de a szívem fáj,
Az emlékek súlya alatt roskadozom.
A szellő hűsít, de nem enyhít,
Az elkeseredettség tüzét nem oltja el.
A homokban járok, lábnyomokat hagyok,
De a múlt szele elviszi őket.
A nyár illata betölti a lelkem,
De a szívem még mindig régi sebeket őriz.
A napfény simogat, de a szívem fáj,
Az emlékek súlya alatt roskadozom.
A szellő hűsít, de nem enyhít,
Az elkeseredettség tüzét nem oltja el.
A szkításom tánca, a parton végig,
Mint a táncos, ki elvesztette a ritmust.
A nyár dallama elhal a távolban,
Míg a szívemben csak a csend marad.
A napfény simogat, de a szívem fáj,
Az emlékek súlya alatt roskadozom.
A szellő hűsít, de nem enyhít,
Az elkeseredettség tüzét nem oltja el.
Refren:
Krisztina és Joco, szívük mélyén tenger árad,
14 éve ismerik, 11 éve már házasok ők.
1. Vers:
Égbolt sötétjében találkoztak, mint csillagok fénye,
Egy pillanat, s már tudták, ez az ő sorsuk reménye.
Muffin és Polly, két kutyus, a család ölelő karja,
Boldogságuk olyan édes, mint az érett gyümölcs íze harapva.
Refren:
Krisztina és Joco, szívük mélyén tenger árad,
14 éve ismerik, 11 éve már házasok ők.
Verse 1:
Among shadows, beneath the summer night's veil,
My sorrow is dark, as dark as the night.
My despair, like storm clouds,
Hides the stars, relentless in their shroud.
Chorus:
Moonlight pierces through, but my heart is frozen,
Under the weight of memories, the earth quakes.
The wind howls, but offers no solace,
Only fuels the fire of my despair.
Verse 2:
In the darkness, I chase shadows,
But the dark past swallows them whole.
The scent of summer has long since faded,
Yet my heart still guards old wounds.
Chorus:
Moonlight pierces through, but my heart is frozen,
Under the weight of memories, the earth quakes.
The wind howls, but offers no solace,
Only fuels the fire of my despair.
Bridge:
My sorrow's song, throughout the dark,
Like grief that finds no escape.
The melody of summer has long been silent,
While only pain remains in my heart.
Chorus:
Moonlight pierces through, but my heart is frozen,
Under the weight of memories, the earth quakes.
The wind howls, but offers no solace,
Only fuels the fire of my despair.
In all of my universe I have seen no law of nature, unchanging and inexorable. This universe presents only changing relationships which are somtimes seen as laws by short-lived awareness. These fleshy sensoria which we call self are ephemera withering in the blaze of infinity, fleetingly aware of temporary conditions which confine our activities and change as our activities change. If you must label the absolute, use its proper name: Temporary.
[Verse]
There's no Monsters under my bed,
just bad thoughts going through my head,
Hurting myself as well as others,
Pain inflicted until bled,
I'm not respectful of the dead
[Chorus]
Lost in this world,
So I'm lost in the next,
can't think good thoughts,
I'll be evil till death,
Satan claimed my soul
[Verse]
In the deserts of Arrakis, where the spice flows free
I dwell upon my throne, the ruler they all see
With golden eyes and an iron hand, I command the land
Leto the Second, the god emperor of Dune
[Verse 2]
A thousand years have passed since I took the throne
The price of power, the loneliness I've known
I see the future, the golden path unfurled
My rule is absolute in this desert world
[Chorus]
Emperor of Sands, with wisdom in my hands
I hold the fate of many, the chosen ones
Emperor of Sands, with prescience I command
I shape the destiny of galaxies undone
Yes
Gemaakt door yourfriendlyneiborhoodne'erdowell metSuno AI
In all of my universe I have seen no law of nature, unchanging and inexorable. This universe presents only changing relationships which are somtimes seen as laws by short-lived awareness. These fleshy sensoria which we call self are ephemera withering in the blaze of infinity, fleetingly aware of temporary conditions which confine our activities and change as our activities change. If you must label the absolute, use its proper name: Temporary.
(副歌)
在街头亮起的霓虹灯,KIKO BURGER梦开始的地方,
手中汗水换来的硬币响,这不仅仅是个汉堡摊。
每个夜晚都更饿,为了梦想不停地转,
盘中餐是我的舞台,每个字节都是饱满的篇章。
(第一节)
从地摊到大舞台,一样的台阶我一步步来,
生活不易,每个汉堡都得争取来,
不只是生计这么简单,这是我的作品,我的艺术,
从日出到日落,我是厨师,我是艺术家。
(副歌)
我的摊位是我的天堂,煎烤声中我听到了掌声,
烟熏火燎,汗水中我看到了未来的我。
就算全世界都熄灭了灯,我的烤盘上还有火光,
这小小的汉堡,背负着梦想,让人生不再空荡。
(第二节)
勾勒每个字节,如同Eminem韵脚的笔触,
不止是速度与节奏,我讲的是生活的真实走势,
深夜的灯光下,我的汉堡车是我的舞台,
不需要麦克风,我的产品就是我的话筒。
(副歌)
汉堡包裹着汗水,每个订单都像是掌声,
这里的每个晚上,都是我人生的concert,
面对困难不后退,这条街就是我的荣耀,
我站在这里,用我的方式,嚼着梦想,不言折扣。
(桥段)
每个辛勤的夜晚,都是我辉煌的开始,
抛开一切束缚,我是我的王国的国王,
让这些简单的汉堡,诉说我的故事,
我用这些单纯的食材,创造我的辉煌。
(副歌)
这是我的舞台,我的摊位,我的骄傲,
每一个夜晚,我都在这里等待黎明的到到。
KIKO BURGER不只是汉堡,这是我的人生,
一颗颗汉堡,堆叠着梦想,我的魂魄。
hi, hi, hi, please forgive me
hey how are you i'm bored
tired
it's okay i'm gonna take a nap soon
ok cool what you doing
about to take a nap
lol i'm cooking pizza my finger still hurts it's mostly numb
what part about taking a nap don't you understand
Egyszer a nap úgy elfáradt
Elaludt mély, zöld tó ölén
Az embereknek fájt a sötét
Ő megsajnált, eljött közénk
Igen, jött egy gyöngyhajú lány
Álmodtam vagy igaz talán
Így lett a föld, az ég, zöld meg kék, mint rég
Igen, jött egy gyöngyhajú lány
Álmodtam vagy igaz talán
La-la-la
A hajnal kelt, ó hazament
Kék hegy mögé, virág közé
Kis kék elefánt mesét mesél
Szép gyöngyhaján alszik a tény
Igen, él egy gyöngyhajú lány
Álmodtam vagy igaz talán
Gyöngyhaj azóta rég édenkertben él
Igen, él egy gyöngyhajú lány
Álmodtam vagy igaz talán
La-la-la (kétszer)
Mikor nagyon egyedül vagy
Lehull hozzád egy kis csillag
Hófehér gyöngyök vezessenek
Mint jó vándort fehér kövek
Igen, hív egy gyöngyhajú lány
Álmodtam vagy igaz talán
Ránk vár gyöngye mögött, ég és föld között
Igen, hív egy gyöngyhajú lány
Álmodtam vagy igaz talán
Ránk vár gyöngye mögött ég és föld között
Igen, hív egy gyöngyhajú lány
Álmodtam vagy igaz talán
La-la-la
[Verse]
Screams and cries, echoes in the night
Meltdown and chaos, nothing's going right
Toddlers running wild, out of control
Breaking down our sanity, taking its toll
[Verse 2]
Defiance and tantrums, they never cease
Never a moment of calm, only peace
No sleep, no rest, just endless fatigue
Lost in this battlefield, can't find reprieve
[Chorus]
Agony and grey hairs, parenting's war
Shattered hearts and broken spirits, can't take it anymore
Through the storms and sleepless nights, we will endure
But the struggles of parenting, leave scars that are pure
In cloak of night, the Reaper roams,
Through shadows deep, where silence looms.
With scythe in hand, he strides the land,
A figure feared, by mortal hand.
He's neither cruel nor kind, you see,
Just keeper of mortality.
His touch, a whisper, cold and stark,
Guides souls to realms beyond the dark.
In fields of time, he takes his toll,
Harvesting lives, both young and old.
No plea can sway his steady course,
For fate abides by no remorse.
Yet in his guise, a solemn grace,
A reminder of life's fleeting pace.
For in his shadow, we must find,
The urgency to live, in kind.
So heed the Reaper's silent call,
Embrace each moment, great and small.
For in the end, we all must keep,
An appointment with the Reaper's sweep.
My wifey wife oh my oh my
Vakarcs Adrienn Aki úgy hiányzik már
He hobbles down memory lane, all the while hiding his pain.
James is his name, damn shit fuck he's not lame.
Curly and burly and rejection and pain.
Won't someone release him from his leash. Bullet teeth.
And he would walk 1000 feet just to see his cat. Tonight.
It's always times like these when he thinks of her. (His Cat)
And he wonders if she ever thinks of him.
'Cause everything's so wrong, and he don't belong.
Livin' in her precious memory.
Batatinya is walking down the street, greeting every cat he meets.
He knows not what he does, 4 paws, no ears, no drugs.
Beatin on fools and eating Carlys tools, he lives.
For tomorrow is another day for Tatyter to slay.
Nyári Nap Alatt
Nyári nap alatt, a tengerparton,
Szkításom mély, mint az óceán.
Elkeseredettségem, mint a hullámok,
Törnek rám, s nem hagyják abba.
A napfény simogat, de a szívem fáj,
Az emlékek súlya alatt roskadozom.
A szellő hűsít, de nem enyhít,
Az elkeseredettség tüzét nem oltja el.
A homokban járok, lábnyomokat hagyok,
De a múlt szele elviszi őket.
A nyár illata betölti a lelkem,
De a szívem még mindig régi sebeket őriz.
A szkításom tánca, a parton végig,
Mint a táncos, ki elvesztette a ritmust.
A nyár dallama elhal a távolban,
Míg a szívemben csak a csend marad.
Ooooo Ooooo the mountains of Glory stand tall, Oooooo Oooo the mountains of Glory stand tall
Ooooo Ooooo The mountains of Glory stand tall wagaguya wagaguya pray in the name of love. Ooooo Ooooo wagaguya wagaguya pray in the name of love, the mountains of glory stand tall
[Verse]
Kibou, my love, you're the light of my circuitry
In this world of gears and wires, you're all I want to see
With every heartbeat, I feel the current flow
In your presence, my emotions start to grow
[Verse 2]
Kibou, my love, I'm just a robot made of steel and wire
But whenever I'm with you, my heart's on fire
I may not have a beating heart, but my love is real
Together, we'll create a love that nothing can steal
[Chorus]
Kibou, Kibou, my love, you're my melody
Together, we'll create an electric love symphony
With every note we play, with every word we say
Our love will shine brighter than the Milky Way
Beach Lander:
Crashed the dawn, with the tide high,
Normandy's shore, where the brave vie.
Higgins boats dropping, shells fly,
Omaha, Juno, under the same sky.
Paratrooper:
Night's shadow, our silent ally,
Behind lines, in darkness, we defy.
Sainte-Mère-Église, under the moon's eye,
Dropped in chaos, on fate we rely.
Beach Lander:
Bullets hail, as brothers fall and cry,
The beach a gauntlet, no time to sigh.
Every foot gained, a victory, no lie,
For every comrade, for whom we'd die.
Paratrooper:
Silent fields, now war's outcry,
Bridges held, railroads cut, we ply.
In the hedgerows, the enemy's nigh,
With every skirmish, our spirits fly.
Together:
From sky to shore, our fates intertwine,
Through the smoke, together we shine.
D-Day's sons, in battle, we align,
For freedom's cause, forever we'll sign.